AEVK A környezetvédelem iránt elkötelezett, felelősen gondolkodó embereket várták az Ady Endre Városi Könyvtárba május 6-án, pénteken, a Bajai zöld estek sorozat nyitórendezvényére. A 10 millió Fa Alapítvány bajai csoportja ezúttal nem fákat, sokkal inkább gondolatokat ültetett el, amelyek remélhetőleg szárba szökkenve hozzák majd meg gyümölcsüket.
2022. máj. 09. Sándor Boglárka
Értő közönség jött össze a könyvtárban Fotó: Bajai Televízió
– Az a tapasztalatom, hogy Baján sok a felelősen gondolkodó ember, akik nyitottak a kész programokra. Alaptevékenységünk szerint fákat ültetünk, jelen esetben azonban gondolatokat fogunk ültetni: előre lépünk, tájékozódunk, és igyekszünk megkeresni, megtalálni azokat a módszereket, amelyekkel még zöldebbé válhat a környezetünk. Mindig a klímaváltozás tüneteire utalunk vissza, hiszen az épített környezetben szeretnénk komfortosabbá tenni az életünket – tájékoztatott Görgei-Reiner Rita, a 10 millió Fa Alapítvány bajai koordinátora, a rendezvénysorozat helyi szervezője. Mint elmondta: a Zöld estek alapötlete Gárdonyhoz köthető, az Alba Natura Civil Alapítvány tagjai kezdeményezték a szemléletformálást, tájékoztatást. – Olyan rendezvénysorozatot hívtak életre, amely helyi közügyeket taglal. Úgy gondoltam, hogy ennek a mi városunkban is lenne létjogosultsága, a kezdeményezők pedig vállalták, hogy nálunk is pályára állítják a rendezvényt. Bár minden településen mások a helyi jellegzetességek, némi átfedés azonban tapasztalható. A nyitórendezvény számos olyan témát érint, amelyeket a következő alkalmakkor fejtünk ki, szakértők bevonásával ismertetünk. Fontos probléma nálunk a közterületi csapadékvíz elvezetése, ehhez szorosan kapcsolódó megoldás az esőkert, amelynek kecskeméti szakértőjét a következő alkalomra hívjuk meg Bajára, de lesz még szó az idős fák gondozásáról, természet- és állatvédelemről, zöld stratégiáról, zöldövezeti fejlesztésről. A felnövekvő nemzedék, a gyermekeink ugyanúgy érintettek a megoldások megtalálásában, mint amennyire mi azok vagyunk: minden korosztály képviselőit szeretettek hívjuk és várjuk a Zöld estek következő eseményeire is – ismertette a szervező.
A Zöld estek koncepcióját Horányi Tibor ismertette Fotó: Zalavári László
Városaink zöldfelület gazdálkodási lehetőségei: klímatűrő fafajok, közösségi komposztálás közterületen, szivacsvárosok, helyes faültetés. Kertjeink jövője a klímaváltozás tükrében: esőkertek, erdőkertek, biodiverz évelő ágyasok, vadvirágos rétek. Közterületi problémák, közügyek, megoldási lehetőségek – ezeket a témákat villantotta fel a bevezető rendezvény három előadója. Horányi Tibor környezetgazdálkodási agrármérnök, az Alba Natura Civil Alapítvány egyik alapítója elöljáróban elmondta: fontosnak tartották egy olyan fórum létrehozását, amelynek keretében a környezettudatosan gondolkodó emberek megoszthatják egymással tapasztalataikat, meglátásaikat, ötleteiket, illetve összefogással közvetíteni is tudják azokat a végrehajtó szervek irányába. Arra azonban nem számítottak, hogy a Gárdonyi zöld estek sikere átnyúlik a város határain, és más települések is átveszik a koncepciót. Jelenleg már négy további város jelezte, hogy hasonló rendezvénysorozatot szervezne, a kezdeményezők mindenhol átadják az indító információkat, majd a helyi szervezőre bízzák, hogy jelölje ki a környéket közvetlenül érintő legfontosabb témákat, és ezekhez hívja meg a megfelelő szakembereket.
Pongrácz Gábor a közösségi tervezés fontosságáról beszélt
Pongrácz Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke azt emelte ki: nagyon fontosnak tartották, hogy civilként kezdjék el a szervezést. – A közösségi kezdeményezésnek épp az a lényege, hogy nem az önkormányzat találja ki a fejlesztést, hanem még a tervezés megkezdése előtt kikérik a lakosok véleményét, mit szeretnének. Így biztosan olyan tervek készülnek el, amelyeknek a lakók örülnek, így később emiatt utólag sem lehet lakossági panasz – mondta a szakember. Ajánlotta a Jarokelo.hu alkalmazás használatát, amely a civilek számára készült. Lényege, hogy amennyiben valaki közterületi problémával találkozik, az applikáción keresztül egyszerűen, egy fotóval illusztrálva, akár névtelenül is, mindössze a pontos helyszín megjelölésével jelezhet, az ügykezelők pedig továbbítják az érintett önkormányzat vagy hatóság részére. – Szeretnénk abban is előrelépni, hogy minél több településen megismerjék a részvételi költségvetés és tervezés formáit és működését, valamint sok helyen szükséges javítani az együttműködést a civilek és önkormányzatok között. Tudunk jó példákat sorolni: Óbudán például 2020-ban az összes közösségi tervezés megvalósult, de jelentős eredmények születtek már Pécsett, Miskolcon pedig saját részvételi irodát hoztak létre a civilek kezdeményezésére az önkormányzattal együttműködésben: ezt mi is szeretnénk Gárdonyban megvalósítani – sorolta a további célokat az alapító.
Ügyeljünk a biodiverzitásra – emelte ki Zsolnai Balázs
Zsolnai Balázs kertészmérnök-növényorvos, a 10 millió Fa alapítvány kertész-szakértője, a Zöld esteket az Alba Natura Civil Alapítvány tagjaival már együtt indították el. Mint mondta: mindig keresi annak a lehetőségét, hogyan lehetne az információkat eljuttatni az emberekhez, és ennek egyik lehetséges útja a személyes találkozás, előadás, beszélgetés. – Azt látjuk, hogy működik: örömmel jönnek el emberek, aztán otthon, saját köreikben is terjesztik, és talán a gyakorlati megvalósításokat is elvégzik a kertjükben. A növények képezik mindennek az alapját! Előadásomban kitérek a növényvakságra is: az emberek jó részének fogalma sincs arról, mennyi mindent kapunk a növényektől. Azt szoktam javasolni, hogy esténként szánjanak néhány percet annak végiggondolására, hogy az adott napon hány olyan dolog fordult meg a kezükben, ami a növényekhez köthető, és rá fognak jönni, mekkora szükségünk van rájuk. Számtalan ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak ingyenesen, az oxigéntermeléstől a pormegkötésen át az élelemig, ruházkodásig, használati tárgyakig. Hozzátartozik a klímavédelemhez, hogy a teremtett környezetünket, az állatokat és növényvilágot minél jobban őrizzük meg – mondta a szakember. Hozzátette: szomorúan látja a tendenciát, amely szerint az emberek kiköltöznek a városokból a zöldövezetekbe, saját kertjükben azonban csökkentik a zöldfelületet, térköveznek, medencét építenek, kavicsoznak, hogy ne kelljen a kert művelésével foglalkozniuk. – Mifelénk ha egy fa útban van, azonnal tarra vágják a területet, ami óriási hiba. Nyugaton, de már a keleti kultúrákban is olyan jelentős a növények tisztelete, hogy minden mást ennek rendelnek alá, az építészek is úgy terveznek, hogy a növények megmaradjanak. Ez a kertekben is megvalósítható, pl. a permakultúra által, amire azt is szokták mondani, hogy a lusta kertészek találták ki. Lényege, hogy leutánozzuk a természetet, amely magától teszi a dolgát. Ha telepítünk egy erdőkertet, azzal alig kell foglalkozni, mert önfenntartó. Inkább induljunk el a biodiverzitás irányába, mert minél több a növényt ültetünk, azok annál inkább támogatják egymást. Egy agyonművelt kert fenntartásával azonban nagyon sok a munka, mert az természetellenes – részletezte a szakember. Kiemelte ugyanakkor az esővízgyűjtés fontosságát, a beporzók támogatását és a mulcsozást is. – Vidéken is sokszor látni, hogy eső után felkapálják a területet, pedig sokkal hasznosabb beteríteni bármilyen szerves anyaggal, fenyőkéreggel, levágott fűvel – nem kell feltétlenül elvitetni a zöldhulladékot, inkább aprítsuk össze! –, ami megtartja az esővizet. A közösségi komposztálás minél szélesebb körben való terjedése is fontos lenne: ha a komposztálás elveinek megfelelően a zöld-barna arányt megfelelően tartják, nem lesz zavaró szaga. Természetesen minden nap ellenőrizni kell, kiszedni a nem odaillő dolgokat. Ha nagyon sok benne a konyhai zöld hulladék, akkor rohadni kezd, nem korhadni: ez esetben azonnal be kell takarni falevéllel vagy bentonittal. Ha készen van, és megtörténik a közösségi rostálás, az emberek örömmel látják a törekvéseik eredményét – osztotta meg tapasztalatait a növényorvos.
A könyvtárban összegyűlt érdeklődők nagy figyelemmel hallgatták a részletes adatokkal és illusztrációkkal ellátott előadásokat, ki-ki igyekezve kiszűrni magának a számára hasznosítható módszert. Görgei-Reiner Rita szervező összegzésként elmondta: a következő, júniusi Zöld esteket két-két témával és meghívottal tervezik, az egyik téma környezetvédelmi kérdést érint globálisan, míg a másik egy helyi jelenségre fókuszál.
Sándor Boglárka